"Jön a front, érzem", halljuk vagy mondjuk gyakran. Közhelyszámba megy, hogy bizonyos krónikus fájdalmak az időjárás változásával felerősödnek. Migrénünk, térdünk, derekunk vagy korábbi műtétünk helye előre jelzi az időjárás-változást. Vajon tényleg van összefüggés?
Ennyi ember nem tévedhet…
Egyes felmérések szerint a valamilyen krónikus problémával rendelkezők 92 %-a kötötte tünetei felerősödését az esős vagy hideg időjáráshoz. Nagyon adja magát tehát a kérdés, valóban van-e összefüggés vagy csak valamiféle önigazolásról, véletlen egyebesésről van szó.
Több kutatás is született a témában (Redelmeyer-Twersky, Wilder, Macfarlane-McBeth-Jones, Hoffmann), hiszen ha sikerül bizonyított összefüggést kimutatni, az segíthet a kezelésben, felkészülésben, megelőzésben is. A kutatások tényezőkre bontották az időjárást (légnyomás, páratartalom, hőmérséklet, csapadék, szélerősség). Ezt követően különböző módszerekkel mérték a fájdalomszintet. Arra voltak kíváncsiak, különböző tipikus fájdalmak (migrén, ízületi vagy műtét utáni fájdalmak, derékfájás) melyik időjárás-tényező változására hogyan alakulnak.
Valóban összefügg a derékfájás és az időjárás?
Röviden összefoglalva a kutatások eredményeit: talán. Voltak olyan összefüggések, például a légnyomás és a csípőízületi fájdalom közt, amelyek szignifikánsnak mondhatók. És azt is kijelenthetjük, hogy ha többet süt nap és melegebb van, akkor csökkenő fájdalomérzetről számolnak be sokan. Ez azonban nem bizonyított ok-okozati összefüggés. Inkább az áll a hátterében, hogy a szép idő javítja a hangulatot, jobban lefoglaljuk magunkat, kevésbé fókuszálunk a problémáinkra. Vagyis a fájdalom csökkenése sok esetben inkább „pszichoszomatikus mellékhatásnak” tekinthető. Egyformán igaz ez az ízületi gyulladásokra, migrénre, hátfájdalomra, derékfájásra és számos más vizsgált területre. De a mérleg nyelve nem igazán billen el egyik irányban sem.
Úgy tűnik, általánosságban véve a krónikus fájdalmat nem befolyásolja az időjárás. Ugyanakkor ennek mérése nehéz, mivel az időjárás nagyon változékony, egy-egy állapot rövid ideig áll fenn és nem is tudjuk más tényezőktől elkülöníteni. Az időjárás fájdalomra gyakorolt hatása ezért máig vitatott, vannak ugyanakkor elméletek, amelyek segítenek megérteni a jelenséget.
Mi lehet a magyarázat?
Például a légnyomás esése (amire jellemzően a hűvösebb, „rosszabb” idő érkezése előtt van példa) azt jelenti, hogy a környező levegő kisebb nyomással veszi körül testünket. Így a szalagok a kisebb ellenállás miatt tágulhatnak, nyúlhatnak, ami végül nagyobb nyomás alá helyezi az ízületet. Patkánykísérletek alapján a légnyomás esése a fájdalomérző receptorokat is stimulálja.
Egy viszonylag új magyarázat szerint a szöveteink ugyanúgy reagálnak a hőmérséklet változására, mint minden más anyag: hidegben összébb húzódnak, melegben kitágulnak. A testünket hálóként, harisnyaként körbeölelő fascia a hideg hatására összébb húzódik és így lokálisan okozhat olyan nyomást, feszülést, amit már fájdalomnak érzünk. Röviden: a hidegfront érkezése miatt valóban erősödik a derékfájásunk az elmélet szerint.
Bármi legyen is végül a megoldás, az biztos, hogy a fájdalomérzetet számos más tényező is befolyásolja: alapbetegségek, korábbi traumák, a tűrésküszöbünk, a fogékonyságunk, hangulatunk és életmódunk. A lényeg, hogy találjuk meg azokat a módszereket, amelyek segítenek a fájdalom enyhítésében. Ízületi problémák esetén ebben segít a rendszeres és szakértő gyógytornász által vezetett torna.