Gyakran, nyáron különösen, felmerül a kérdés: mennyit igyak? Közhely, de a folyadékbevitelre figyelnünk kell. És ez, bár sokan nem is gondolnák, gerincünk egészségéhez is hozzájárul.
Honnan tudom, eleget iszom-e?
Evidencia, hogy szervezetünknek folyamatosan folyadékra, lehetőleg vízre van szüksége. A leggyakoribb kérdés, mennyit igyunk egy nap. Hüvelykujj-szabályként naponta és testtömegünk minden 20 kg-ja után 1 litert kellene innunk, azaz egy 80 kilós ember napi folyadékszükséglete 4 liter. Ez a mennyiség persze fizikai munka, aktív sportolás vagy a nyári hőség, pláne ezek valamilyen kombinációja esetén még nagyobb.
A folyadékhiány elsősorban szomjúságot, szájszáradást, de fejfájást, szédülést, koncentrációzavart, akár ájulást is okozhat. Kevesen tudják, de gyakran az édes ételek utáni vágy is a kiszáradás tünete, összekeverve a szomjúságot az éhségérzettel. A rossz lehelet és a székrekedés is utalhat arra, hogy keveset iszunk, de a sport közbeni gyakori izomgörcs is gyakran folyadékhiányra vezethető vissza.
Víz és fascia – könnyed mozgás
A testünkben lévő folyadék nagy része a fasciákban tárolódik. A fascia az emberi test kötőszöveteinek egyik fajtája. Mint egy „harisnya” körülveszi a teljes testet, beburkolja az izmokat. Más funkciók mellett mindent mindennel összekötve biztosítja a helyes mozgásláncok kialakulását.
A vízre elsősorban azért van szükség, hogy az egyes fascialemezek ne tapadjanak össze, azok el tudjanak csúszni egymáson. Ha a szomszédos szövetek könnyen elcsúsznak egymáson, mozgásunk laza, könnyed. Minden úgy mozog, ahogy kell, nem alakulnak ki összetapadások, kompenzációk, feszültségek.
Ha a szövetben kevesebb a víz, a víztartalom ragacsosabb, sűrűbb, „kocsonyásabb” lesz és ez akadályozza a szöveti elcsúszást. Dehidratált állapotban például bőrünk „eltolhatósága” csökken, mivel nehezebben csúszik el egymáson a bőr és az alatta található szövetréteg. Ugyanígy nehezebben csúsznak el egymáson az egyes izmok is, mozgásunk nehézkessé válik illetve azonos mozgáshoz nagyobb erőt kell kifejteni, mert le kell küzdenünk az izmok tapadását is.
Ilyen állapotban könnyebben előfordul, hogy izmaink nem végzik el a szükséges korrekciót és ösztönösen egy a befeszülő, tapadó izomhoz igazodó pozícióba rögzülnek, magukkal húzva a vázszerkezetet, például gerincünket is.
Víz és porckorongok – rugalmas gerincoszlop
Gerincünk rugalmasságát és hajlékonyságát a részét alkotó porckorongok biztosítják, ezért érdemes vigyáznunk rájuk. A porckorongok külső, porcos burka kocsonyás belsőt tartalmaz, melynek egyik legfontosabb alkotóeleme a víz. A porckorong víztartalma napközben a terhelés miatt, beleértve ebbe egyszerűen a függőleges, álló vagy ülő testhelyzetet is, csökken. Ilyenkor rugalmasságából veszít és összébb laposodik, ez az oka, hogy este mindig alacsonyabbak vagyunk, mint reggel. Pihenő, fekvő testhelyzetben a porckorong víztartalma ismét nő azáltal, hogy környezetéből vizet „szív fel”. Könnyű belátni, hogy mind a porckorongok, mind az egyéb szövetek víztartalma csak akkor biztosítható, ha nap közben eleget iszunk.
De mit igyak?
Erre a legegyszerűbb válaszolni: vizet. A cukrozott üdítők általában csak átmenetileg oltják a szomjat, hosszabb távon ismételt szomjúságérzetet váltanak ki. A csapvíz Magyarország szinte teljes és Csongrád megye teljes területén iható, emberi fogyasztásra alkalmas. Ha valaki nem szereti az ízét, citromlével ízesítheti, a savanykás íz ugyanis a legjobb szomjoltó. Szénsavmentes ásványvizet is fogyaszthatunk, de ilyenkor figyeljünk rá, hogy váltogassuk a márkákat, mert az egyes vizek ásványianyag-tartalma eltérő. A szénsavas víz erre való hajlam esetén puffadást, gyomor-vagy bélproblémákat okozhat. Ugyanakkor ha nincs ilyen problémánk, általában jobban telít, mint szénsavmentes társa, ezért az éhségérzetet hatékonyan csökkenti és gátolja a túlevést. Ráadásul míg a szénsavas üdítők, elsősorban a cola csontokra gyakorolt negatív hatása egyértelmű, a szénsavas víz a tudomány aktuális állása szerint nem okoz csontritkulást és normál napi mennyiségben a fogzománcot sem roncsolja.