Skip to main content

A helyes ülés és a gerincbarát szék

A rossz szék, a helytelen ülő pozíció, de önmagában az ülés a derékfájás, csípőfájdalmak és gerincproblémák egyik fő okozója.

Az ülőmunka kedvezőtlen hatásai

Közhely, hogy az emberi testet nem ülésre tervezték. A gerincproblémák elsődleges oka az ülőmunka és részben annak következtében a mozgásszegény életmód. Az ülő testhelyzet a gerinc alsó, úgynevezett lumbális szakaszát extrém módon terheli. Ennek következtében az itt található porckorongokra nehezedő nyomás a porckorong tartós deformációját, kitüremkedését, súlyos esetben kiszakadását okozhatja. Rendkívül fontos ezért, hogy a nap ülve töltött részét a megfelelő székben és helyes testtartással töltsük. Ezzel csökkenteni tudjuk a gerinc alsó szakaszára nehezedő nyomást.

Milyen a jó szék?

Lehetőleg olyan széket válasszunk, amelynek ülőlapja és háttámlája külön-külön állítható, dönthető. Sok szék esetében a háttámla hátra döntésével az ülőlap első része is megemelkedik. Ilyenkor amit nyerünk a lumbális szakaszra nehezedő függőleges nyomás csökkentésén, annak egy részét elveszítjük a combok helytelen alátámasztásán. A külön állítható támlájú székek esetében a támla hátradöntésével nem változik az ülőlap dőlésszöge. Az ülőlap magasságát pontosan beállítva végig biztosítható a combok teljes és egyenes alátámasztása. Ez a helyes ülés első feltétele.

A jó széknek mindig van kartámasza, hogy a billentyűzeten vagy az egérrel dolgozó alkarunkat alá tudjuk támasztani. Ezáltal csökken a kar és azzal összefüggésben a váll és a hát izmainak feszülése. Az ülőlap magasságának állíthatósága pedig alapkövetelmény. Ez a helyes ülés második feltétele.

Milyen a helyes ülés?

A szék magasságát úgy állítsuk be, hogy a combunkat teljes hosszában alátámassza, miközben teljes talpunk a földön van. A háttámlát csak annyira döntsük hátra, hogy a széket az asztalhoz húzva a billentyűzetet vagy az egeret még kényelmesen, derékszögben behajlított könyékkel elérjük. Az alkarunk támaszkodjon a karfán és egyenesen, nagyjából vízszintesen érjen át a karfától az asztal lapjához. A fejünk felfelé nyújtózzon, nyakunkat ne nyújtogassuk előre. A teljesen szabályos testtartás kb. 90 fokos szögekben épül fel, azaz az alsó lábszár, a comb, a felsőtest, az alkar és a felkar egymáshoz képest ilyen szöget zárnak be. Persze a tökéletes ülő pozíciót nem mindig lehet megtalálni, de törekedjünk rá. Ha alacsonyabbak vagyunk és nem ér le a lábunk, akkor pl. bátran tegyünk a talpunk alá egy kis sámlit vagy pár vastagabb könyvet.

A helyes ülés segédeszközei

Még ha jó széket is választottunk és helyesen is állítjuk be az üléspozíciót, előfordul, hogy lecsúszunk a széken vagy előrehajolunk, előre ejtjük a vállunkat. A helyes testtartás kialakításában és megtartásában segít egy ékpárna. Használhatunk ülőpárnát is, ami állandóan pici, szinte észrevétlen korrekciókra kényszeríti izmainkat, így elkerülhető, hogy statikus helyzetbe merevedjünk. Hasonló célt szolgálnak a gimnasztikai labdák is (szék helyett), de jól használva a gerincet kímélik a térdeplő székek is. Ezek azonban a gerincről levett teher nagy részét a térdekre helyezik át, így előbb-utóbb ott okozhatnak valamilyen problémát. Ha tehetjük, váltogassuk az ülőalkalmatosságainkat és legalább óránként 5-10 percre álljunk fel, nyújtózzunk vagy sétáljunk, pl. telefonálás közben. Ha ezt nem tudjuk megtenni vagy megfeledkezünk róla a napi rohanásban, vegyünk részt Első Szegedi Gerincstúdió ülőmunkatornáján.